A fényképezőgép-piacról hosszú ideig leginkább azt lehetett hallani, hogy a telefonok lassan mindent elvisznek. A belépőszintű kompaktokat valóban nagyrészt elvitték, de a 2025-ös, a Nikkei Industry Map 2027 kiadványban közölt adatok más képet mutatnak.
Ahogy arról a Digital Camera Life is beszámolt, az új Nikkei Industry Map 2027 részletesen bemutatja az egyes tőzsdén jegyzett japán kameragyártók piaci részesedését a globális digitális kamerapiacon. Természetesen ezek az adatok nem tartalmazzák a nem japán fényképezőgép-gyártókat, mint például a Leica-t vagy a Hasselbladot, bár el kell ismerni, hogy ezek az összképben viszonylag kis szereplőknek számítanak.
A digitális fényképezőgépek globális eladásai 8,7 millióról 9,5 millió darabra nőttek. Ez nem visszatérés a régi, tízmilliós évek közepét messze meghaladó piacához, de egyértelmű jelzés. A dedikált kamera nem múzeumi tárgy.
A rangsor egyik legérdekesebb változása, hogy a Fujifilm a harmadik helyre lépett, megelőzve a Nikont. Nikon-használóként ezt nem különösebben vidám olvasni, még akkor sem, ha egy piaci helyezés önmagában nem mondja meg, melyik géppel lehet jobb képet készíteni.
A 9,5 milliós globális darabszám azt jelenti, hogy a piac közel 9 százalékkal bővült a megadott időszakban. A növekedés jelentős, de érdemes óvatosan kezelni az ilyen összesített adatokat. A Nikkei számai szállítási vagy értékesítési becsléseket is tükrözhetnek, amelyek nem minden esetben azonosak a bolti eladásokkal. Az egyes gyártók saját pénzügyi jelentései ráadásul eltérő üzleti kategóriákat használnak.
A fontosabb változás inkább az, hogy a vásárlók egy része ismét külön kamerát akar. Nem feltétlenül azért, mert a telefonjuk rossz, hanem mert más élményt, kezelést, képi világot vagy egyszerűen kevesebb zavaró funkciót keres. Egy fényképezőgép nem dob fel értesítést, miközben épp egy jó fényre vársz. Már ez is érték lehet.
A Canon stabilan vezet, a Sony tartja a második helyet
A Canon pozíciója továbbra is nagyon erős. A közölt adatok szerint 3,53 millióról 4,5 millió darabra növelte az eladásait, piaci részesedése pedig 43,2%-ról 45,7%-ra emelkedett. Ez nem egyetlen sikertermék eredménye, hanem széles rendszeré. Belépő modellek, hobbi- és profi vázak, objektívek, valamint az a fajta márkaismertség, amelyet évtizedek alatt lehet felépíteni.
A Sony 2,42 millió géppel megőrizte a második helyét, bár a részesedése a közölt összevetésben 28,5 százalékról 24,6 százalékra csökkent. Ez nem feltétlenül jelent visszaesést a szó hétköznapi értelmében, hiszen a piac egésze nőtt, és a Sony darabszámban továbbra is nagyon erős. Inkább arról árulkodik, hogy a kisebb, de lendületes márkák gyorsabban tudtak nőni egy olyan időszakban, amikor a vevők nem kizárólag a specifikációs táblázat alapján választanak.
A Fujifilm nem csak gépet, hanem használati élményt ad
A Fujifilm 740 ezerről 1,16 millió eladott gépre ugrott, és a közölt adatok szerint 11,8%-os részesedéssel a harmadik lett. Ez látványos növekedés, különösen egy olyan piacon, ahol az emberek jó része már eleve rendelkezik használható kamerával. A Fujifilmnek tehát nem pusztán cserére, hanem vágyra is el kell adnia a gépeit.
Ebben erős az X100VI, az X-M5 és az X-E5 köré épülő világ. Ezek a modellek nem azt ígérik, hogy minden feladatra a legjobb eszközök lesznek. Inkább azt sugallják, hogy jó lesz kézbe venni őket, és lesz kedved használni őket. A klasszikus kezelőszervek, a kisebb méret, a filmes színprofilok és a karakteres forma együtt olyan csomagot ad, amely sokaknak többet jelent, mint néhány plusz mérési adat.
A folyamatos vagy időszakos készlethiány is ezt támasztja alá, bár ezt nem érdemes automatikusan sikertörténetként ünnepelni. A hiány a vásárlónak idegesítő, a gyártónak pedig elveszett bevételt is jelenthet. Ugyanakkor az biztos, hogy a Fujifilm több modellje körül tartós kereslet alakult ki, és sok vevő hajlandó kivárni a beszerzést. Ez ma ritka bizalom egy fényképezőgép esetében.
A Nikon visszaesése kellemetlen, de nem végítélet
A Nikon a negyedik helyre csúszott. A megadott számok szerint körülbelül 80 ezerrel kevesebb gépet adott el, részesedése pedig 11,7%-ról 8,9%-ra esett. Ez rossz hír, de abból nem következik, hogy a Nikon rendszere gyenge lenne vagy ne lenne jövője.
Saját használatban a Nikon D7200, illetve a Z-rendszer vázaival szerzett tapasztalat alapján épp az ellenkezője mondható el. Ezekkel a gépekkel kifejezetten jó dolgozni. Ergonomikusak, logikusak, a képminőségük erős, és a rendszerben vannak nagyon jó objektívek. A Nikon problémája inkább az lehet, hogy a technikai kompetencia nem mindig fordul át olyan erős, azonnal érthető terméküzenetté, mint a Fujifilmnél.
A Fuji azt mondja, nagyjából. Vidd magaddal, nézz körül, fotózz. A Nikon gyakran inkább azt kommunikálja, hogy itt egy nagyon komoly eszköz, amely rengeteg feladatot megold. Ez szakmailag igaz lehet, de a második mondat kevésbé mozgatja meg azt, aki egy hétvégi sétához, utazáshoz vagy személyes projekthez keres kamerát. A Nikon számára nem feltétlenül újabb funkciók hiányoznak, hanem erősebb kapcsolat a gép és a használat öröme között.
A Ricoh és a Panasonic is fontos jelzést ad
A Panasonic 430 ezer gépet szállított, ami 150 ezres növekedés és 4,4%-os részesedés a megadott adatok alapján. Ez azt mutatja, hogy a rendszerkamerás piacon még van tér a Canon-Sony duopóliumon kívül is, főleg akkor, ha egy gyártó világos előnyt kínál videóban, képstabilizálásban vagy ár-érték arányban.
A Ricoh Imaging ugrása még érdekesebb. A háromszorosára növelt, 210 ezres eladás és a hatodik hely azt jelzi, hogy a kompakt utcafotós gép nem halt ki. A GR IV körüli érdeklődés azt bizonyítja, hogy sokan nem egy mindenes készüléket keresnek, hanem egy zsebben elférő, gyors és tudatosan korlátozott eszközt. A jó céleszköz sokszor többet ér, mint a mindenre alkalmasnak hirdetett kompromisszum.
Az OM System eközben enyhén, 160 ezerről 150 ezer darabra esett vissza, és hetedik lett. Ez szerényebb eredmény, de a márka továbbra is olyan fotósokat szolgál ki, akiknek fontos a kis méret, a teleobjektíves lehetőség és a természetfotós használhatóság. Nem minden márkának kell tömegpiaci szereplővé válnia ahhoz, hogy értelmes rendszert építsen.
Mit érdemes ebből fotósként elvinni?
A piac most nem egyetlen irányba mozog. Van hely a professzionális rendszereknek, a videós hibrideknek, a retró ihletésű cserélhető objektíves gépeknek és a prémium kompaktoknak is. A telefonok nem tűntek el a képből, de inkább kiszűrték azokat a kamerákat, amelyeknek nem volt világos okuk a létezésre.
A Fujifilm előzése a Nikon számára figyelmeztetés, a többi gyártónak pedig tanulság. Nem elég jó szenzort, gyors autofókuszt és hosszú funkciólistát adni. A gépnek helyet kell találnia a fotós életében is. Ha egy kamera arra késztet, hogy magaddal vidd, figyelj, és készíts még egy képet, akkor már valami fontosat jól csinál.
